A Claude Code az Anthropic terminálban futó kódoló ügynöke. Egy projektkönyvtárban indítva végigolvassa a repót, fájlokat módosít, shell parancsokat futtat, és a végén megmondja, mit tett. Ugyanaz a motor hajtja a terminálos CLI-t, a VS Code és JetBrains bővítményt, az asztali alkalmazást és a webes felületet, ezért a CLAUDE.md fájlok és a beállítások mindenhol ugyanazok.

Nálunk ez a második kódoló ügynök a sorban a Codex mellett, és azért tartjuk meg, mert a jogosultsági modellje szigorú alapállásból indul.

Telepítés és indítás

Natív telepítő, ez az ajánlott út: macOS, Linux és WSL alatt curl -fsSL https://claude.ai/install.sh | bash, PowerShell alatt irm https://claude.ai/install.ps1 | iex, Windows CMD alatt a hivatalos install.cmd szkript.
Csomagkezelővel is elérhető: Homebrew, WinGet, valamint apt, dnf és apk Debian, Fedora, RHEL és Alpine rendszeren. A natív telepítés magától frissül, a Homebrew-s nem.
Indítás: cd your-project, majd claude; az első futás böngészős bejelentkezést nyit. Ha az ANTHROPIC_API_KEY be van állítva, végig a kulcs jóváhagyását kéri.
Natív Windows alatt a Git for Windows ajánlott, hogy a Bash eszköz működjön.

Jogosultsági modell

A munkamenet induló módja dönti el, mi megy kérdés nélkül:

default, a felületen Manual: csak az olvasás automatikus, minden fájlmódosítás, shell parancs és hálózati kérés jóváhagyást kér.
acceptEdits: a fájlmódosítás és néhány fájlrendszer-parancs (mkdir, touch, mv, cp) automatikus, a többi nem.
plan: elemzés írás nélkül, a módosításokat a terv elfogadásáig blokkolja.
auto: a műveleteket egy külön osztályozó modell bírálja el ember helyett.
dontAsk: csak az előre engedélyezett eszközök mennek, minden más elutasítva, CI-hez való.
bypassPermissions: minden megy, kizárólag izolált konténerben vagy virtuális gépen.

A szabályok sorrendje kötött: deny, majd ask, majd allow, és az első találat dönt, a szabály specificitása ezt nem írja felül. A pusztán eszköznévre írt deny kiveszi az eszközt a modell kontextusából, a szűkített szabály (Bash(rm *)) viszont csak a hívást blokkolja. Nincs olyan mód, amely automatikusan jóváhagyja a kifejezett ask szabályokat vagy a kritikus útvonalra mutató rm és rmdir műveletet; a deny szabály bypassPermissions módban is érvényes.

Kontextus és memória

Minden munkamenet üres kontextusablakkal indul, és két mechanizmus visz át tudást:

CLAUDE.md: amit te írsz. Betöltődik minden munkamenet elején, és négy szinten élhet: szervezeti managed policy, felhasználói ~/.claude/CLAUDE.md, projekt szintű ./CLAUDE.md vagy ./.claude/CLAUDE.md, illetve a verziókezelésből kihagyott CLAUDE.local.md, amit a Git nem visz tovább a csapatnak.
Auto memory: amit az ügynök maga jegyez fel a javításaidból. Munkamenetenként az első 200 sor vagy 25 KB kerül belőle a kontextusba.
A @path importok betöltéskor a kontextusba kerülnek, legfeljebb négy szint mélységig; a munkakönyvtáron kívüli importokhoz első alkalommal jóváhagyás jön.
Az /init kezdő fájlt generál; a dokumentáció 200 sor alatti fájlokat javasol, a 4 MiB-nél nagyobbat kihagyja.

A lényeg: a CLAUDE.md kontextus, nem kikényszerített konfiguráció. Amit garantáltan le kell futtatni, azt hookkal kell megoldani.

Alügynökök, hookok és MCP

Alügynök: saját kontextusablak, saját rendszerprompt, saját eszközkészlet és jogosultság. Beépítve van az Explore (csak olvasó), a Plan és a general-purpose. A delegálásról a modell a leírás alapján dönt; ha a leírások együtt 15 000 token fölé mennek, induláskor figyelmeztet.
Hookok: shell parancsok, HTTP végpontok vagy MCP eszközhívások adott életciklus-eseményeknél, például SessionStart, UserPromptSubmit, PreToolUse, PostToolUse és Stop. A PreToolUse blokkolni is tud, ezért ez az a pont, ahol egy szabály a modell döntésétől függetlenül érvényesül.
MCP: az MCP szervereket a claude mcp add parancs adja hozzá, távoli HTTP vagy SSE, illetve helyi stdio átvitellel; projekt szinten a .mcp.json őrzi a listát, az állapotot pedig a /mcp mutatja.

Amit a dokumentáció korlátként említ

Kontextus: hosszú munkamenetben a válaszok romlanak. A hivatalos javaslat a /compact és a nagy kimenetek alügynökbe terelése. Ha az automatikus tömörítés visszatérő hibát jelez, egy fájl vagy eszközkimenet újra megtöltötte az ablakot.
Erőforrás: nagy repón jelentős CPU- és memóriahasználat lehet; a --safe-mode és a build könyvtárak kihagyása segít.
Bizalom: a trust ellenőrzés nem interaktív, -p módban kikapcsol, otthoni könyvtárból indítva pedig nem íródik lemezre.
Prompt injection: az MCP szerver, amely külső tartalmat hoz be, kockázatot jelent; a dokumentáció a csatlakozás előtti ellenőrzést kéri.
Platform: Windows alatt hálózati UNC útvonal nem lehet munkakönyvtár, és WSL alatt lassabb a keresés.

A CyberElectro a Claude Code-ot hosszabb, több fájlt érintő refaktorokra használja, repo szinten verziózott jogosultsági szabályokkal.

Tovább olvasás

Overview - a hivatalos áttekintés a felületekről és a telepítésről.
Memória: CLAUDE.md és auto memory - hogyan kerül tudás a munkamenetek közé.
Jogosultságok - az allow, ask és deny szabályok működése.